Mátrai legendák

A Csörgő-szurdok szívében rengeteg érdekességgel találkozhatunk, ilyenek pl. az agglomerátum kőzetek, több tíz méter magas sziklafalak, mohamezők vagy éppen egy aprócska barlang. A legenda szerint ezt a barlangot egy közeli faluból száműzött, Gyula nevű szerzetes vájta a sziklafalba és itt tengette hátralevő életét.

A helyi szóbeszédek szerint a Csörgő-szurdok egykor a közeli falvak boszorkányainak találkozóhelye volt. A mágiás asszonyok esténként itt tüzet raktak, táncoltak és rituálékat tartottak. A szurdok hatalmas sziklafalai visszaverték az ördögi kacajokat, melyek így még olykor-olykor Mátrakeresztesig is elhallatszottak.

Mátraszentlászló és Ágasvár között található a Newton-szikla, mely Newton szabadesésről szóló törvényének és egy állítólag itt lezuhant fiatal férfinek állít emléket. A szikla mellett kb. 30 méteres mélység tátong, amelybe a szóbeszédek szerint egykor egy férfi rejtélyes körülmények között belezuhant. Legjobb barátja emléket állítva neki az alábbi sorokat karcoltba be a szakadék szélén emelkedő sziklatömbbe: „Newton hitétől mentsen meg az Isten” A szikla kedvelt kilátóhely, gyönyörű kilátás tárul elénk a Mátra északi lábánál fekvő kis falvakra, tiszta időben a Tátráig is ellátni.

A Newton-szikla közvetlen közelében, Ágasvár csúcsára felkapaszkodva jobb oldalt emelkedik a Szamár-kő. A szemből szamárra emlékeztető kőszikláról úgy tartja a legenda, hogy egy fiatal, oktondi fiúcskát büntetésből itt változtattak kővé szamár képében a boszorkányok.

A népnyelv Ágasvárat az „Utolsó-csúcsnak” is nevezi. Ennek két oka is van: Az Országos Kéktúra mátrai szakaszán Ágasvár az utolsó hegycsúcs, amelyet a túraútvonal érint. Másrészt egykor itt és a szemközti csúcson, Óváron állottak a Mátra utolsó őrvárai.

A Mátra egyik leghosszabb és legbővizübb patakja onnan kapta nevét, hogy ha a nagy esőzések vagy hóolvadás után a patak vize megárad, a kövek egymáshoz ütődve csörgő hangot hallatnak.

A barlangnak több titka is van. A legenda szerint nevét onnan kapta, ha egy követ a barlang bejáratánál lefelé gurítunk, annak „csörgő” hangra emlékeztető gurulását hosszú perceken keresztül hallani a felszínen. (Nem alaptalan a legenda, ugyanis a Csörgő-lyuk a Mátra leghosszabb barlangja.) Már szóbeszédek szerint egykor Ágasvár temérdek kincsét itt rejtették el, sőt, még Vidróczki, a híres mátrai betyár is belovagolt a barlangba. Hihető források szerint a barlang egy bizonyos „Szuperkockát” is rejt, mely feltételezhetően egy 10x10 m nagyságú sziklakocka. A legendák szerint ez a kocka képes megváltoztatni a felszín és mély közötti időt és teret, képes megfordulni a saját tengelye között illetve befolyásolni a mágneses teret is.

A legenda szerint a helyi forrást (Csodaforrás) Szűz Márai fakasztotta, melynek vize gyógyító hatású. Vakokat, siketeket, bénákat és gyógyíthatatlan betegségekben szenvedőknek adta vissza egészségüket. Hajdan élt itt egy asszony, Klára néni, aki könyvet is írt a számára gyakran megjelenő Szűz Máriáról. A látomásaiban közvetített tanácsi alapján a Csodaforrás környékére kápolnát építettek, mely a „Béke királynéja” nevet kapta, 2006-ban teljes felújításra került, majd a környék is kiépült. Fallóskút mára az ország egyik leghíresebb zarándokhelye, évente több ezren látogatják. Egyesek állítják, hogy mai napig látják megjelenni a környéken Szűz Máriát és Jézus Krisztust.

A ma csendes aprócska üdülőfalu neve egy szörnyű mészárlás emlékét őrzi. Az 1950-es években a vadásztársaságok a környéken élő összes baglyot kiirtották.

Az egykor itt élő palóc népek építészeti stílusából már csak 1-2 emlék maradt fent a faluban. A helyiek ötvözték a két megye, Heves és Nógrád építészeti stílusát, így csúcsos homlokzatú, tornácos, díszesen faragott faberakással díszített házakat építettek, alacsony kerítéssel (pl. mátraszentimrei tájház). A legenda szerint az itt élő emberek erősen félték a gonoszt, mely meglátásuk szerint az ősz beköszöntöttével érkezett és a tavasz kezdetével távozott el a falvakból. Így hát a kertkaput tavasztól őszig mindig nyitva tartották, a téli hónapokban azonban bezárták, távol tartva ezzel a gonosz, bolyongó lelkeket.

Ágasvár alatt található a „Török lábnyom” nevet viselő képződmény, melyről nem tudni mely korból való, illetve hogyan keletkezett. A legenda szerint az itt állomásozó török katonák taposták nyomukat a sziklába. Egy másik feltételezés azonban sokkal reálisabb, miszerint a lábnyomot ősi törzsek áldozat bemutatásakor használták, a nyomba beleállva, a sarkcsillag felé fordulva mutatták be áldozatukat isteneiknek.

A hegyi emberek szerint a Felső-Mátra hatalmas erdősségeiben egy különös, mitológiai lény jár éjszakánként. A jetihez hasonlító, fehér-szürkés szőrű, magas, görnyedten járó, hosszú kezű „Fanyüvő” alkonyattól reggelig él élénk életet. Egyes éjszakákon fejsze csattogását hallani az erdő felől, holott ilyenkor a favágók nem dolgoznak, a helyi legenda szerint a Mátranováki Fanyüvő tevékenykedik ilyenkor. A különös lényről számtalan fotó és szóbeszéd terjeng Mátra szerte.